2017 – Márton-napi vigasság

Már a mécseseket gyújtottuk, nagy volt a nyüzsgés a folyosókon, mindenki a kis lápmásával várta, mikor indul a Márton-napi menet. A sor eleje már az iskola előtti parkolónál állt, mi még bentről néztük, ahogy sötétedett az ég. Aztán elindultunk, szépen imbolyogtak a mécsesek, mint megannyi fehér szentjánosbogár. Vidám hangzavar az estében, kígyózva haladó sok-sok apróság sétált a kozármislenyi Művelődési Ház felé. Iskolánk németül tanuló diákjaival, felkészítő tanáraikkal és osztálytanítóikkal, Szent Márton püspökre emlékeztünk.

A Művelődési Ház előtti sötét teret, amelynek külön varázsa, hogy a tó előtt terül el, most embermagasságú fáklyák világították meg. Ezek mögött helyezkedtünk el, hogy megláthassuk az első látványosságot, a hamarosan kigyulladó máglyarakást. Amíg várakoztunk, a gyerekek elkezdték énekelni a fellépésükre tanult német dalokat, a hűvös esti hangulatban, nagyon jó érzés volt hallgatni őket. Aztán egyszer csak elnémult a tömeg, mert a sötétből, én azt gondoltam, hogy maga Szent Márton tűnt fel lován, de lehet, hogy egy középkori lovag volt az ezüstös ruhában, méltóságteljesen. Mindegy is, hiszen alakja fenséges volt, jelenléte pedig fontos, hiszen meggyújtotta az ünnepség kezdetét jelző máglyát. A lángok fényében gyönyörködtünk, majd elindultunk az ünnepség helyszínéül szolgáló ház felé. Az épület előtt finom hagymás zsíros kenyér és „kinderpuncs” várta az érkezőket, majd miután mindenki kicsit felmelegedett, kezdődött diákjaink szereplése. Iskolánk németes tanulói németül szavaltak, énekeltek, magyarul pedig bemutatták Szent Márton történetét. Az ügyes előadás után megnézhettük a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánccsoport Márton-napi koreográfiáját, majd a táncház következett. Ez igazán fergetegesre sikeredett! A tipegőktől az iskolásokon – diákokon, tanárokon – át, az idősebb korosztályig, Nyemcsók Pál tánckarvezető tanításával, mindenki ropta a táncot, énekelte a népdalokat, tapsolt, dobogott, csárdásozott és karikázott, azaz karikázós lépésekkel táncolt. Miután jócskán kimulattuk magunkat, a megfáradt kicsiknek búcsúzóul, népmesét mondtak, hogy szépet álmodjanak.

Aztán, hogy otthon evett-e valaki libát, azt nem tudom! De, hogy jól mulattunk, azt igen!

Szent Márton püspökre emlékezünk november 11-én. Márton 316-ban Pannóniában született, ami a mai Szombathely és környéke. A legismertebb róla szóló történet a koldussal való találkozása. Nem pénzt adott a koldusnak, hanem köpenyét félbehasította és odaadta a fagyoskodónak. Márton ezután megkeresztelkedett és 371-ben Tours városában püspökké választották. Európa szerte ismertté vált legendája és mindenütt nagy ünnepeket rendeztek tiszteletére.
A hagyomány szerint Márton ünnepe a középkor óta határnap volt: a gazdasági év kiemelkedő zárónapja. A jószág e nap táján került be az istállóba. A pásztorok ezen a napon számoltak el szolgálatukkal. Ilyenkor megkapták egész évi bérüket is.
Márton napon országszerte nagy lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek és ihassanak. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra is jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas tél lesz, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
Az újbort is megkóstolták ilyenkor a lúdpecsenyéhez, mert „A bornak Szent Márton a bírája” – azaz megforrt az újbor, ekkor elválik, hogy milyen lett.
Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdának, ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda pedig megfizette a „bélesadót” vagy a „rétespénzt”.
Baranyában a szép, napos Márton napot és az előtte vagy utána következő napokat Márton nyarának emlegették, mely igen hideg telet jelzett.
Hivatkozások:
Penavin Olga: Népi kalendárium
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Magyar Néprajz Nyolc Kötetben, VII. kötet
Kép: Szent Márton – Bretagne-i Anna hóráskönyve, (Grandes Heures d’Anna de Bretagne)
XV. század, forrás: gallica.bnf.fr.

Kedves olvasóink, kérjük, nézzék meg az eseményen készített fotóinkat, videóinkat!

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.