„Kirándulás magyar emlékek nyomában Szlovéniában és Horvátországban”
Pályázat azonosítója: HAT-KP-1-2023/1-000478-VAL-ELS/001
Tanév: 2023/2024.
A Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola 7.b és 7.c osztálya a 2023/2024. tanévben sikeres pályázatot nyújtott be a Határtalanul program keretén belül, mely során Horvátországba és Szlovániába látogathatott el 5 fő pedagógus és 49 tanuló. A pályázat elnevezése: Kirándulás magyar emlékek nyomában Szlovéniában és Horvátországban, időpontja: 2024. május 14-18. volt.
Előkészítő óra
A tanulmányi utat többórás előkészítő óra előzte meg, melyre az utazási helyszínekhez kötődő történelmi és földrajzi témaköröket kaptak a gyerekek feldolgozásra kis csoportokban. Ezekhez a témakörökhöz készítettek képekkel ellátott prezentációkat. A beszámolók során szó esett a határon túli magyarság történelméről, földrajzi elhelyezkedéséről, a meglátogatandó területek földrajzi sajátosságairól, nevezetességeiről, a Trianoni békeszerződésről és következményeiről. Az előadások után ismertetésre került a részletes utazási program, a betartandó viselkedési normák és szabályok, emellett a Barangoló digitális tartalomtár (okosdoboz.hu) használatával interaktív feladatokat is végeztek a gyerekek, mellyel elmélyítették a már megszerzett tudást.
Kirándulás részletes bemutatása
1.nap: május 14., kedd
Első nap a reggeli órákban izgatott csapattal indultunk útnak Lendva felé. A buszút nyugodtan telt, a gyerekek fegyelmezetten viselkedtek, nagyon várták már az utazást, így érkeztünk meg pár óra után Lendvára, ahol felmentünk a várba, ott megtekintettük a Zala György emlékkiállítást, megnéztünk egy kisfilmet a vár történelméről és a magyarság helyzetéről a trianoni békeszerződés előtt és után. A vár közelében lévő Szent István szobrot megkoszorúztuk, ezzel emlékeztünk meg Szent István jelentős szerepéről történelmünk és magyarságunk életében. A szobor mellett található Szent Katalin templomba is betértünk, ahol idegenvezetőnk érdekes információkat osztott meg a tanulókkal. A Makovecz Imre által tervezett Művelődési házat körbejártuk, megtekintettük az épület különlegességeit, majd tovább indulásunk előtt megtekintettük a Szentháromságkápolnát is.
Lendva után meglátogattuk a Muravidéki Mintagazdaságot, ahol bemutatták egy jólműködő gazdaság alapjait, beszéltek nekünk a termesztésről és állattenyésztésről, megtekinthettük a modern növénytermesztés eszközeit, s a gyerekek még állatokat is simogathattak.
A gazdaság után Göntérháza felé vettük az irányt, ahol megtekintettük a 19. századi szoknyás haranglábat, mely a legrégibb vallásos építménye a falunak, majd Dobronakra mentünk, ahol sajnos a Kétnyelvű Általános Iskola nem fogadott minket. A Dobronoki György-ház után Bántornyán megtekintettük a Szűz Mária-templom a Szent László-legendát ábrázoló freskókkal, amelyet Aquila János festett, ahol a gyerekek számos érdekes kérdést tettek fel idegenvezetőnknek.
Az első napunk látnivalói mind a Bakancslistán is szereplő helyszínek voltak. Napunk végén érkeztünk meg Szécsiszigetre és Lovásziba, ahol szállásaink voltak. Esti sétánk során megnéztük a környéket, ismerkedtünk a falvak látnivalóival.
Második napunkat közös reggelivel kezdtük Lovásziban, majd első úticélunk Selo, másnéven Tótlak volt, ahol megtekintettük a Szent Miklós és Szűz Mária-templomot, amelyet Aguila János festett, aki Magyarországon a veleméri templom freskóit is alkotta.
Napunk folytatásaként a Bakancslistán szereplő Kapornakra utaztunk, ahol megnézhettünk egy tájházat, benne néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel. A tájháznál szívélyesen fogadtak bennünket, a gyerekek bejárhatták a tájház környékét, információkat kaptak a környéken élők életmódjáról, életviteléről, történelméről, s helyzetéről napjainkban.
Szendvicsebéd után a Magyar-osztrák-szlovén hármashatár volt következő úticélunk, melyhez egy túra során jutottunk fel. A határkövet megkerülve 3 ország területén is átsétáltunk. Beszélgettünk a Trianoni határokról, az itt élő emberek hétköznapjaira gyakorolt hatásukról. Megemlékeztünk 1989-ről, a vasfüggöny első megnyitásáról.
Napunk utolsó állomása Felsőlendva volt, ahol Szlovénia legnagyobb kiterjedésű erődítménye található. A napot a szécsiszigeti és lovászi szálláson zártuk.
A harmadik napon Horvátországba utaztunk, elhagytuk eddigi szállásunkat, s Csáktornyára érkeztünk meg legelőször. Csáktornya is szerepel a Bakancslista sorában, hiszen itt írta Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzt. Megtekintettük a várat, s a várban található Zrínyi-kiállítást, amely nagyon tetszett a gyerekeknek, hiszen nemcsak idegenvezetőnktől hallhattak érdekes információkat, de interaktív táblagépeket is kipróbálhattak.
Második helyszínünk Varasd volt, ahol sétáltunk a várban és a városban, mely 1209-ben kapott városi rangot II. Andrástól, 1487-től pedig Corvin János birtoka lett, aki a trónról való lemondásáért cserébe a horvát bánságot kapta.
Varasd után útnak indultunk Kraljevicára, ahol a szállásunk volt, ami hatalmas élményt okozott a gyerekeknek mind a svédasztalos vacsorával, mind a tengerparti elhelyezkedésével.
4.nap: május 17., péntek
A kraljevicai reggeli után Rijekába utaztunk, ahol a városon át elsétáltunk a hullámtörő gáthoz, melyet Mária Terézia utasítására a Magyar Királyi Hivatal főmérnöke, Hajnal Antal tervezett. Megtekintettük a Baross Kikötőt, amit Baross Gábor vasminiszterről neveztek el. A belvárosban elmentünk a Hauszmann Alajos tervei alapján készült villához, amely egykor Gróf Batthyány Lajos nyaralója volt.
A rijekai városnézés után Abbáziába, Opatijába érkeztünk meg, ahol végigsétálunk a százéves sétányon, megállunk a Hotel Palace Bellevue-nál, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Kis szabadidő után tértünk vissza szállásunkra, Kraljevicába.
Reggeli és összepakolás után kezdtük meg utolsó napi utazásunkat, mely során Zágrábba utaztunk. Az óvárosi séta során érintettük a Szent István-székesegyházat, amelyet Szent László királyunk alapított. Tovább haladtunk a Dolacon, a Kőkapun át a Gradecre, a Szent Márk-templomhoz, az Országgyűlés épületéhez és a Báni palotához, mely a magyar király helytartójának székhelye. Megálltunk a Jelasics téren, ahol megemlékeztünk az 1848-49-es szabadságharcról.
Az ötnapos tanulmányi út végén fáradtan, de annál több élménnyel, tudással, tapasztalattal tértünk haza, Kozármislenybe.
Értékelő óra
Hazaérkezésünk után nem sokkal egész délelőttös értékelő napot tartottunk a gyerekekkel, mely során feladatok segítségével számoltak be élményeikről, foglalták össze tapasztalataikat, emellett készítettek fotófalat, írtak élménybeszámolót, dolgoztak újságcikken az iskolaújságba. A feladatok között szerepelt kutatómunkával járó, ismétlő, vaktérképes, keresztrejtvényes és kreatív feladat is, melyekből plakátot készítettek a tanulók kis csoportokban. A feladatok után a kiránduláson készült előhívott képekből a gyerekek kiválogatták a nekik tetsző fotókat, s egy fotófalat készítettek az osztályterembe, hogy az iskola többi diákja is láthassa, hogy milyen élményeket szereztek a program során.
Nemzeti Összetartozás Napja
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tervezett témanapunk célja az volt, hogy az anyaországi és a határon túli magyarság összetartozását, a magyar identitástudat erősítését, nemzeti öntudatra nevelést elmélyítsük a gyerekekben. A tanárok élménypedagógiai módszereket használtak az órákon, mely során a megszerzett Trianonnal kapcsolatos tudásukat a tanulók fel tudták használni. A témanap során csatlakoztunk az Összetartozásunk Tüze hagyományhoz közös tűzgyújtással június 4-én. Úgy véljük a tervezett témanappal erősítettük diákjainkban a magyarságtudatot, a nemzeti összetartozás érzését, a hagyományok ápolását.
Helyi termelők bemutatása
Utazásunk első napján a bánutai Muravidéki Mintagazdaságot látogattuk meg. Az ott elhangzott információk alapján, a gazdaság 2021-ben nyert állami támogatást, mely során számos fejlesztés indult, aminek mi is szemtanúi lehettünk. A bánutai mintagazdaság az első mintagazdaság Szlovéniában, ahol a gyerekekkel megtapasztalhattuk a helyi kultúra sokszínűségét és ismereteket szerezhettünk a fenntarthatóságról. A gazdaság elsősorban a legeltetéses állattartással foglalkozik, így láthattunk szamarakat, sertéseket, mangalicákat, lovakat és magyar szürke szarvasmarhákat is. Megtekinthettük a zöldséges- és gyümölcsöskertet, ahol termesztenek áfonyát, spárgát, epret. Számunkra a legérdekesebb azonban az akvapónia volt, amely a haltenyésztést és a növénytermesztést ötvözi, hiszen a halak által termelt hulladék táplálja a növényeket, amelyek megtisztítják a vizet a halak számára. Ezzel tudják helyettesíteni a trágyázást, az öntözést, így csökkenthető a környezetterhelés. A főépület környékét is megtekinthettük, s tapasztalhattuk, hogy egy gazdaságban állandó munkavégzés zajlik.
Bakancslistás hely bemutatása
Utunk harmadik napján a magyar határtól kb. 25 km-re lévő Csáktornyán jártunk, mely szerepel a Bakancslistás helyek között.
Csáktornya várának megtekintését a gyerekek nagyon várták, hiszen nemcsak történelemből, de irodalomból is tanultak már róla és a Zrínyi családról, főleg Zrínyi Miklósról, aki itt írta a legismertebb művét, a „Szigeti veszedelem” című verses eposzt, és itt is hunyt el 1664. november 18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt, máig tisztázatlan körülmények között. A Zrínyi emlékmű megtekintése után a várba érkeztünk, ahol ma történeti és vadászati kiállítás látható, rengeteg színes, interaktív kiállított anyaggal, eszközzel, de a gyerekek számára legérdekesebb a szigetvári hős töredékes sírlapja volt.
További fényképek: